Az épületek állékonysága függ a talajviszonykotól, az alapozás módja pedig az építmény alatt lévő talaj minőségétől.
A talajok alapanyaga lehet szerves és szervetlen. A szerves talajt minden esetben el kell távolítani, mert azok hajlamosak a jelentős térfogatváltozásra. Ilyen pl. a tőzeg, szerves iszap, szerves agyag.
A szervetlen talajok különböző ásványokból állnak, sokféle kőzetekből származó kisebb-nagyobb málott szemcsék.
- kavics: 2 mm-nél nagyobb átmérőjű
- homok: 0,1-2 mm nagyságú szemcsék
- homokliszt: szárazon liszt finomságú, nedvesen sodorható
- iszap: szárazon szilárd és puha
- agyag: száraz állapotban szilárd; sovány agyag törhető, a kövér agyag szárazon nagyon kemény, de nedvesen gyúrható, alakítható
A földmunkák a humusz leszedésével kezdődnek, 20-40 cm vastagságban. Ezt célszerű külön tárolni a későbbi tereprendezéshez, hogy tiszta, felhasználható legyen.
A föld kiemelése történhet kézi. illetve gépi erővel. A kézi kiemelés alkalmazása kis mennyiségeknél, olyan helyeken, ahol géppel nem lehet hozzáférni, valamint géppel végzett földmunkák kiigazításakor.
A gépi földmunkákat nagy méretű építményeknél alkalmazzuk. Pl. pincetömb kiemelése, alapárok kiásása árokásó géppel.
Az alapárok, pincetömb kiemelése függőleges partfalakkal készíthető. Lazább talajoknál a partoldal beszakadásának elkerülése érdekében dúcolást alkalmazunk.
A földpart közelébe ne tegyünk építőanyagot, se kifejtett földet a partfal beszakadásának veszélye miatt.
A földvisszatöltéseket (pincefal mögé, alapok közé) 10-15 cm-es rétegekben, tömörítve készítjük. Minden feltöltés idővel ülepedik, ezért a tömörítést körültekintően végezzük. A tömörítés leghatékonyabb módja, ha gépi döngölőbékát vagy lap vibrátort használunk.